Bizonyára mindenki látott már karikatúrát vagy humoros filmet, amikor egy kisállat bemászik egy mosógépnek látszó tárgyba, majd kijön belőle, mint egy feltupírozott plüssmaci. Na, az a szárítógép!

 

A kissé szájbarágós, vizuális előszavam nem véletlen. Magyarországon még most is elenyésző a szárítógépeket használó háztartások száma, nem úgy, mint nyugati szomszédainknál, ahol szinte minden lakásban megtalálhatóak. A magyar családok nagy része még mindig idegenkedik ettől az egyáltalán nem ördögtől való eszköztől, főként a kevés információ és a kezdeti rossz tapasztalatok miatt. Ideje hát összeszedni egy csokorba pro és kontra, miért is félünk tőle, vagy miért rajongunk érte, na meg: csak itt, csak most megosztunk néhány gyakorlati tanácsot. Felkészültél? Akkor gyerünk!

 

Először is kezdjük a negatívumokkal, azaz: miért ne vegyünk szárítógépet.

 

- Plusz energiafelhasználás. Igen, ez egy valóban fennálló negatívum. Igaz, ami igaz, a forró nyári napokon kiterített ruhák ingyen és viszonylag gyorsan megszáradnak. De mi van, ha esik az eső? Vagy ha nincs kert, erkély? Vagy ha egyszerre nagyobb adagot kell kimosni és nincs hely a teregetésre? Vagy egyszerűen csak gyorsan kellene az a ruhadarab, amit kimostunk. Lássuk be, ilyenkor mindenki gondolt már arra, hogy energiafogyasztás ide- vagy oda, mégiscsak jó lenne egy szárítógép.

 

- Vizesek maradnak a ruhák, vagy „túlszáradnak”. Régebbi készülékeknél tényleg előfordult, hiszen nem nedvességérzékelő, hanem időzítő alapján működött a szárítás, azonban az újabb készülékeknél már így működik a folyamat. Addig szárít a gép, ameddig szükséges, se több, se kevesebb ideig.

 

- A szárítóból kiszedett ruhákat képtelenség vasalni, nagyok, erősek a gyűrődések. Ezek is csak a régebbi készülékekre voltak jellemzőek, manapság a megszáradt ruhákat „szekrényszárazon” lehet kivenni a gépből, mert azokat automatikusan megforgatja, átfordítja a szárító.

 

És miután a leggyakrabban felhozott ellenvéleményeket tisztáztuk, nézzük, hogy akik szeretik, miért ajánlják.

 

Időt takaríthatunk meg vele. Nem kell teregetni, kiszedni, kertbe, erkélyre cipelni, csipeszezni. Az idő pénz!

 

- Nem penészedik a fal. Ahol nincs kert, vagy télen, amikor amúgy is a lakásban szárít az ember, gyakran előfordul a fal penészedése, amit a száradó ruhákból párolgó nedvesség és a helytelen vagy kevés szellőztetés okozhat. A nem túl vonzó látvány mellett komoly egészségügyi gondok is felmerülhetnek egy penészedés következtében.

 

- A kerti vagy erkélyes szárítás alatt bekoszolódhatnak a ruhák. Ez főként akkor fordulhat elő, ha ráadásul a szomszéd is akkor akar gazt égetni, vagy egy hűvösebb tavaszi éjszakán még jól begyújtja a kandallót, aminek a füstje rászáll a ruhánkra. De beszélhetünk az egyéb madarak, rovarok által terjesztett betegségekre is, vagy csupán a porra.

 

 

Most, hogy megbeszéltük az érveket és ellenérveket, nézzük, mire is kell figyelnünk, ha vásárlásra adjuk a fejünket.

 

- A méret. Természetesen fontos, hogy elférjen a lakásban a nem kis méretű szerkezet. Szerencsére a modern készülékeknél már nem fontos, hogy a fürdőszobában vagy a mosókonyhában találjunk neki helyet, gyakorlatilag bárhol lehet a lakásban. Csak egy konnektorra van szükség, és már használható is. Ha elöltöltős mosógépünk van, akár a tetejére is helyezhető, ezzel is helyet spórolunk meg, és még nem is kell hajolgatni a betöltéséhez.

 

- Az ár. Talán a legfontosabb tényező! Itt gyakorlatilag a pénztárca dönti el, hogy mit válasszunk, de általános tapasztalat, hogy a drágább készülékek kevesebbet, míg az olcsóbbak többet fogyasztanak, így az a kérdés, hogy rövid vagy hosszú távon szeretnénk spórolni.

 

- Típus. Eddig a kifejezett szárítógépekről esett szó, de arról nem, hogy ezeknek is van két fajtája, a kondenzátoros és a kifúvós. Röviden, a kifúvós egy olcsóbb megoldás, ami a ruhában lévő vizet magas hővel párává alakítja. Ezt egy gégecső segítségével ki kell vezetni a lakásból. Hasonlóan, mint a páraelszívókkal tesszük.  A kondenzációsnál nem kell kivezetni semmit, hiszen itt lecsapódik a víz a gépen belül és egy tartályba kerül. Viszont a kondenzációs szárítógépeken belül van egy másik típus, ami a hőszivattyús. Ez a típus fűtőszál helyett hőszivattyút használ, aminek költsége jóval kisebb, mint társáé, alacsonyabb a hőmérséklet, így a ruhákat is jobban kíméli. Bár az ára magasabb viszont évente nagyon sokat spórolhat meg nekünk, hiszen akár 30-50%-al kevesebb áramot fogyaszt!
(A mosó-szárító gépeket később mutatjuk be).

 

Befejezésül néhány tipp, csak itt, csak önnek, csak most.

 

Fontos, hogy a szárítógép szűrőit minél gyakrabban takarítsuk. Mivel a ruhákon lévő bolyhokat, mosószer maradványokat leszedi, így a szűrő hamar megellik. Ha ezek az anyagok a lamellák közé jutnak, rontják a gép hatékonyságát, így több áramot fog fogyasztani.

 

Ne felejtsük el, hogy a kondenzációs szárítógépek esetében a tartályt minden program lefutása után ki kell üríteni!

 

A centrifugálás jóval kevesebbet fogyaszt, mint a szárítógép, így érdemes a legnagyobb fordulatszámon, a legszárazabbra centrifugálni. Természetesen, csak amit a textil elbír. Így a szárítás gyorsabb és takarékosabb lesz.

 

Vegyük figyelembe, hogy különböző anyagok másként, más időtartam alatt száradnak. Ha lehet, ne keverjük őket.

 

Manapság már szinte minden nagyobb áruházban lehet vásárolni különböző kiegészítőket, pl. antibakteriális vagy illatosító kendőket a szárítógéphez. Ezek nem alapszükségletek, de jelentősen javíthatják komfortérzésünket, meggondolandó tehát a beszerzésük.

 

És hogy az ajánlónk elején bemutatott példánkhoz visszakanyarodjunk: a szárítógép csak és kizárólag ruhák, textíliák szárítására való. Ne akarjon benne ételt, étkészletet, evőeszközt vagy háziállatot szárítani, még ha ezt a használati utasítás nem is tiltja egyértelműen.